hu
  • Português
  • עברית
  • Polski
  • Română
  • Svenska
  • Русский
  • Français
  • Deutsch
  • Español
  • Italiano
  • English
  • الع َر َب ِية.
  • 한국어
  • Nederlands
  • Slovenščina
  • Slovenčina
  • Српски
  • Norsk
  • 汉语
  • ภาษาไทย
  • Türkçe
  • 日本語
  • Suomi
  • Dansk
  • ह िन ्द ी
  • Ελληνικά
  • Čeština
  • Magyar
  • Български
  • Bahasa Indonesia
  • Bahasa Melayu
0%
Köszönjük

Egy forró zuhany után azon kapom magam, hogy egyedül vagyok a mostohaapám munkájával. Ahogy a kertjéhez szoktam, forró találkozással lep meg, tapasztalt érintése tüzes szenvedélyt gyújt.

Történetünk folytatásaként ismét mostohaapám holmijainak társaságában találom magam. Miközben dolgait válogatom, egy régi fényképekkel teli dobozra bukkanok. Átlapozva rajtuk mostoha apám és én képére bukkanok, amikor még csak kislány voltam. Hirtelen mostohapapám berobban a szobába, rajtakapva, ahogy átélem a dolgait. Nem tűnik túl elégedettnek. Közli velem, hogy még mindig ő a főnök, és hogy tiszteletben kell tartanom a tekintélyét. Egyetértően bólintok, de az eszem már máshol jár. Nem tudok nem gondolni másra, mint a bennem növekvő furcsa érzésekre. Ahogy kimegy a szobából, nem tudok ellenállni a késztetésnek, hogy magamhoz nyúljak. Elkezdem simogatni nagy, kövér melleimet, ujjaim kihúzva a íveimet. Mielőtt felnyögnék, Imli úgy nyög, hogy magamra hozom a csúcspontot.

Loading comments